Probléma megoldás vagy megoldás keresés

Amikor konfliktusba kerülünk munkahelyen, magánéletben, a gyerekünkkel, az iskolával, az óvodával, hivatalos ügyintézés közben, az energiáinkat az adott probléma megoldására fordítjuk, de mi történik, ha ehelyett megoldásokat keresünk?

Ugye, milyen furcsán hangzik, hogy ez a két fogalom teljesen mást jelenthet? A Daniel Meier által kidolgozott, és elsősorban csapatok esetén, team coachingban használt SolutionCircle nagy segítségünkre lehet a hétköznapok során.

Lássuk hát, mi lehet a különbség, ha a megközelítésen változtatunk:

Gyakran megesik, hogy ott ragadunk egy helyzetben:

1. A gyerekünk tanulási nehézségekkel küzd, nehezen kontrollálja az indulatait, szüksége van nagymozgásra, hogy koncentrálni tudjon, vagy széthullik a figyelme, vagy hiperfókuszál számára fontos dolgokra, auditív figyelemzavara miatt nem reagál utasításokra. Ezekkel zavarja az órát, a viselkedését szándékosnak tartják, a jegyei nem tükrözik a tudását, a közösségből kiközösítik, a gyakori iskolaváltás miatt a szociális kapcsolatai beszűkülnek, az önbizalma nagyon alacsonnyá válik. Ez a helyzet nemcsak a gyereket, de a szülőket és a testvéreket is érinti, egymással való kapcsolatuk romlik, az intézményekben szintén megnehezedik.

2. A munkahelyen a nagyon különböző munkamorál és elvárások között az adott problémák, projektek vezetése, az azokban való együttműködés feszültséggel terhelt lehet, a határidők tartása, a feladatok megosztása, az azonos cél kitűzése konfliktusokhoz vezet, amelyek miatt nem szívesen megy be az ember, stresszel, kiég, aztán új munka után néz.

Mindenkinek vannak még példái, kapcsolatban, munkaviszonyban, családban.

Mi történik, amikor probléma-megoldásba fogunk?

Először is elkezdünk beszélni a konfliktusról, ami ettől jó nagyra nő. Amúgy is szeretjük a "horrorsztorikat", ami mindaddig nem baj, amíg nem kerülnek ezek túlsúlyba, amíg nem leszünk részei az ún. Pygmalion-effektusnak, ami legtöbbször érinti a gyerekeinket, vagyis: egy diák pont annyit teljesít, amennyit a tanára elvár tőle. A tudat alatt áthelyezett elvárásokat a gyerekek átveszik és szépen valóra váltják.

Aztán elkezdjük megfejteni, mi okozta a problémát: mit csináltunk rosszul? Mi okozta a hibát? Miért nem az történt, amit akartunk? Egyáltalán, ki hibás ezért? Elemzünk, hogy valami diagnózison át eljussunk a problémamegoldáshoz, ezzel aztán ott is maradunk a probléma szintjén, és meglátjuk, hogy az adott helyzet miért megoldhatatlan. Ilyenkor kerülnek elő a gyengeségeink, az amiben mi vagy a gyerek nem elég jó, ügyes, okos, a lehetséges összes külső akadály felsorolása, a "bűnbakok" megnevezése. Ez pedig gyengít bennünket, akár odáig juthatunk, hogy problémává válik a problémamegoldás.

„Nem oldok meg problémákat. Megváltoztatom a gondolkodásomat. Aztán a problémák megoldják önmagukat.” Louis L. Hay

De akkor hogyan tudunk megoldást keresni? Erről lesz szó a következő blogbejegyzésben. Addig az új honlapomon élő chatben szívesen válaszolok a kérdésekre: https://bakosadrienn4.wixsite.com/website